Az 1898-s kiadású 20 krajcáros bélyegünk, I. vízjellel. Ez a kiadás magasnyomással készült ami angolul „Letterpress printing”, utalva a technológia elterjedt nyomdai felhasználására. Ennek a félrefordításából honosodott meg a könyvnyomás kifejezés a magyar nyelvben, mely így tehát a köznyelvben a magasnyomás szinonímája.
A magyar 1871. évi bélyegkiadás esetén a kismértékű elfogazás nem számít ritkaságnak. Viszont az ilyen extrém elfogazás, amikor 4 bélyeg is látszik egy bélyegen már igazi ritkaságszámba megy. Ez látható itt, ezen a kőnyomású V. tipusú 5 krajcáros bélyegen.
Az 1930-ban kiadott feláras magyar Szent Imre sor 8 + 2 filléres bélyege. Imre a magyar trón örököse volt, de egy vadászbalesetben fiatalon életét vesztette. Egyes források szerint nem is baleset történt…
A Szent Imre 8 + 2 filléres feláras alkalmi bélyeg ritka köznapi felhasználása szállítólevélen.
A szállítólevelek másik érdekessége, hogy a rajtuk szereplő bélyeg-kombinációk minden esetben köznapi felhasználásnak számítanak. Ennek az az oka, hogy a szállítólevelek a postán maradtak megőrzés céljából, így a rajta lévő bélyegeket nem kaphatta meg a címzett.
Az Első inflációs pénzromlás hatására a posta felülnyomta a 250 filléres bélyegeket 2000 Koronára, ez nyolcszázszoros felértékelést jelentett. Az itt látható nyolcastömb bal szélén papírfelhajlás miatt látványos elfogazás alakult ki.
Az előző képen látott 2000 korona felülnyomású hivatalos bélyeg, 1924-ben távolsági ajánlott borítékon felhasználva:
IV. Károly volt az utolsó magyar király. Az 1916. december 30.án esedékes koronázási ünnepségre készült bélyegsorozat munkálatai nem haladtak megfelelően.
A kapkokodás egyik eredménye a korszak sztenderdjeitől elmaradt minőségű kivitelezés, valamint hogy a 10 és 15 filléres értékek színét összecserélték. Eredetileg a 10 fillér lenne a piros és a 15 fillér lila színű. Az itt látható fogazatlan párok sárgásbarna vízjel nélküli papírra készült próbanyomatok.
Érdekesség hogy Károly a magyar trónra IV. Károlyként lépett, de eközben I. Károly néven lett osztrák császár, és III. Károly néven horvát király.
BUDA / VIZIVÁROS ritka bélyegző az 1871. évi réznyomatos kiadás jelentősen elfogazott 5 krajcáros hármascsíkján. Buda és Pest csak 1873-ban egyesült, így 1872-ben két város volt. Viziváros külváros volt, de ma már a történelmi belváros része.
Az 1874. évi a 40 krajcáros réznyomású magyar távirda bélyegen az értékszám mögötti területen látványos nyomólemez kopás (jobb oldalt).
Az 1874. évi a 25 krajcáros réznyomású magyar távirda bélyegen, kopás helyett (lásd előző kép) túlfestékezés az értékszám alatt és felett.
Az 1874. évi kiadás ritka I. típusú 5 krajcáros értéke ritkán látható GYIMES-CSÍKSZÉK bélyegzéssel méghozzá zöldes színben.
Az 1874-1899. évi kiadás a magyar filatélia legnehezebb területe. Ez a 1888. évi 12 krajcáros stereo nyomat BEŠKA bélyegzéssel (napjainkban Szerbia) szállítólevél kivágáson látható, érdekessége a postakürt alatt látható lemezkitörés.
Bár régen a céglyukasztású bélyegeket a gyűjtők a kukába dobálták, napjainkban már a perfin bélyegek komoly gyűjtőtáborral rendelkeznek. Ez a korai gyűjtői viselkedés is magyarázza, miért lettek a perfin bélyegek ritkák. Különösen kedves szívünknek, ha a perfin bélyegeket küldeményen lehet megcsodálni. Az itt látható szállítólevelet a YOST írogép gyár magyarországi képviselete küldte Svájcba. A bal oldali szelvényre biztonsági okokból fel kellett ragasztani azt, mivel a csomagot lezárták, ennek köszönhetően a hat Y lyukasztású bélyeg mellett a cég levélzárója is fennmaradt. A colis postal küldemény tarifahelyesen 1 Korona volt, melynek a 6 bélyeges díjlerovása külön érdekesség. Tudniillik, a cégek magas értékű bélyegeket ritkán tartottak (ebből kifolyólag ritkák a magas értékú perfin bélyegek is), ezért feltehetőleg a Yost-nak sem voltak Koronás címletei raktáron, így a levélpostán használatos filléres címletekből válogatta össze az 1 Korona értéket.
Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén