Kategória: Postatörténet

A cikk a Bélyegvilág c. folyóirat 2022 januári számában jelent meg.

A tavalyi év egyik nagy meglepetése volt a képen látható, eddig ismeretlen unikális postatörténeti darab, mely több szempontból is a “legnagyobbnak” számít. Nézzük tehát, mi is ez pontosan.

Cikkünk főszereplőjének a feladója a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt. belvárosi irodája volt, ahonnan a csomagot Johannesburgba küldték. A küldemény tehát egy ajánlott légiposta áruminta a Dél-afrikai Unióba (brit domínium) küldve, amelynél érdemes elidőzni egy kicsit:

• Ajánlott – jelentése megegyezik a leveleknél használatos ajánlással, így a díjszabása is azonos, miután az minden küldeményfajtára megegyező.
• Légiposta – a légiposta díjszabás a pengő-filléres korszakban akár országonként is változó lehetett, így volt ez esetünkben is: a dél-afrikai légiposta pótdíj 90f / 5 gramm. A légiposta pótdíj néha küldemény típusonként is eltérhetett, erre érdemes figyelni tarifáláskor.

• Áruminta – vizsgálatunk tárgya, mellyel bővebben foglalkozunk.

Az áruminta

A postai szállítás egy méltatlanul mellőzött küldeménytípusa, mely bár a teljes magyar postatörténetben (sőt az OPM időszakban ) jelen volt, jelen van egészen napjainkig, mégis oly kevés magyar gyűjteményben található meg. Ennek oka, hogy az áruminták még a nyomtatványnál is kevesebbre becsült küldeménytípusok voltak, több mint 99%-a a küldemények csomagolásának a felbontás után azonnal a kukában landolt, így aztán ritkábban lehet látni árveréseken is, nagyobb számban csak az 1946 utáni időszakból ismeretes.

Az áruminta definíciója megtalálható A Pallas Nagy Lexikonában mely az ~1895 körüli időszakból származik, de mégis döntően helytálló és mindenkor érvényes adatokat tartalmaz:

„Az árúnak oly része (csekély mennyisége), melyből az egészre lehet következtetni. A termelő vagy a nagykereskedő oly célból küldi fogyasztóinak, vagy a közvetítő kereskedőknek, hogy ezek a tőle beszerezhető árú minőségével megismerkedvén, vele üzleti összeköttetésbe lépjenek. Az árumintákat csekély súlyuk és kiterjedésüknél fogva túlnyomóan postán szokták szétküldeni, ahol e néven külön díjkedvezményes küldeményfajt képeznek, mely az idevágó közgazdasági és postaszolgálati követelményekhez mérten következő feltételek alá esik: Súlya a 350 g.-ot (Németországba a 250 g.-ot), kiterjedése pedig a három irányban a 10, 20 illetve a 30 cmt nem haladhatja túl (tekercsáruminta nem lehet hosszabb 30 és vastagabb 15 cm.-nél); áruértéke (valeur marchande) nem lehet: levelezésszerű közleményeket nem tartalmazhat, de a feladó címét, gyári jegyeket, folyó számokat, árakat, súlyt, kiterjedést, egyéb mértékeket, nemkülönben adatokat az árú származása. természete és készletére nézve szabad közölni; végül a postai ellenőrzés szempontjából akként kell burkolni (zacskóba, dobozba, nyitott borítékba stb.):hogy tartalma könnyen megvizsgálható legyen. Élő méhek, továbbá folyadékok, zsir- és festőanyagok, vegyi- és festőtermékek csak meghatározott csomagolási feltételek mellett szállíthatók postai árumintaként. Az előző feltételeknek meg nem felelő árumintákat a posta nem szállítja. Az áruminta viteldija: 50 g.-ig 2 kr., 250 g.-ig 5 kr. és 350 g.-ig 10 kr.: express, továbbá ajánlva és térti vevény mellett is küldhető. A díjakat levéljegyekben a feladáskor kell lefizetni. Ha a feladó a díjnak csak egy részét rótta le, a címzettől a díjkülönbözet kétszeresét szedik. Bérmentetlenül az árumintát egyáltalán nem szállítják. Ausztriába s a megszállott tartományokba ugyanezen díjak járnak érte, csak a 2 kr-os tétel hiányzik. Németországba a díj egysége 5 kr. Máshová a külföldre az áruminta díja 50 g-onként 3 kr.”

Bizonyára a legtöbben láttunk már küldeményeket „minta érték nélkül” / „muster ohne werth” vagy csak „minta” / „muster” feliratokkal, mely feliratok azt a célt szolgálják, hogy jelezzék, hogy a küldemény más díjszabás alá esik. Mint a definícióban olvasható, az árumintáknak értéke nem lehetett, így az „áruminta” vagy „minta érték nélkül” jelölések jelentése megegyezik.

A terjedelmesebb méretű áruminták és a nagy alakú nyomtatványok stb. esetében a teljes küldemény / csomagolás nem maradt / nem maradhatott fent. Ha fenn is maradt volna, a mérete miatt gyűjteményben egyébként sem lenne kezelhető, így ezekből a nagy kiterjedésű küldeményfajtákból a feladói és címzés adatokat és a teljes bérmentesítést tartalmazó fedlapok / címzéslapok, teljes azaz komplett küldeménynek számítanak.

A küldemény

A küldemény tarifahelyes bérmentesítése 69,38 pengő, mely rendkívül magas díjlerovás egészen elképesztő kombinációban: Repülő II. 4*5 pengő + Nagy Madonna 2*10 pengő + 5 pengő + Repülő III. 3*5 pengő + 2*2 pengő + 4*1 pengő + 80f + 40f + 10f + Arcképek 2*4f.

Unikális vegyes felhasználása a Repülő II. + III. és Nagy Madonna sorok záróértékeinek.

A bérmentesítéshez felhasznált bélyegek jól mutatják, hogy egy postai kezelőhelyen milyen kevés nagy címletű bélyeg volt, amikor elfogyhattak a Nagy Madonna 10 pengős, majd a különféle 5 pengős bélyegek is, már csak 1-2 pengősökkel tudták folytatni a ragasztgatást.

Légiposta útján küldött áruminta küldemény alig-alig ismeretes, Afrikába küldöttből pedig ismereteim szerint ez a korszak egyetlen fennmaradt példánya, melynek pontos díjazása a következők szerint számolandó:

Az áruminta súlya 379 gramm, ami postairónnal a lap tetején van feljegyezve, szerencsére haloványan bár, de olvashatóan, így a súly alapján a tarifa már könnyebben megfejthető:

• áruminta külföldre: 50 grammonként 6 fillér (PTRT. 1926 / 136.116), így a küldemény 350-400 gramm közötti 8. súlyfokozatba esik, tehát 8*6 fillér = 48 fillér

• az ajánlási díj 50 fillér,
• a dél-afrikai légiposta pótdíj 5 grammonként 90 fillér (PTRT 1936/91.560/4.), így a 379 gramm súlyú áruminta után 76-szeres légiposta pótdíjat kellett számolni, azaz a légiposta pótdíj 76*90f = 68 pengő 40 fillér.

Így az áruminta tarifahelyes postadíja 48f + 50f + 68,4 pengő = 69,38 pengő.

A csomagban feltételezhetően szövetmintát küldhettek, mely üzlettől igen sokat remélhetett a szövőgyár, ha képes volt a horribilis összegű légiposta pótdíj megfizetésére: 68,4 pengő (mai árfolyamon ~60.000 Ft (artortenet.hu)), hisz a csomagot 48 fillérért (mai árfolyamon ~500 Ft) is elvitték volna hajóval.

Az itt bemutatott áruminta tehát több szempontból is egyedi és különleges, így joggal követel helyet a magyar pengő-fillér időszak légiposta dokumentumainak legnagyobbjai között, és mutat rá arra a tényre, hogy a postai levelek mellett mennyi izgalmas küldeményfajta létezik.

Jelen felület célja a postatörténeti gyűjtés horizontjának tágítása, amely az elmúlt években tapasztalata alapján a legtöbb esetben korlátozódott levelekre, ajánlott és / vagy expressz levelekre, levelezőlapokra, esetleg nyomtatványokra. Ezen küldménytípusok ugyan a leggyakrabban előforduló darabok a postatörténetben, azonban ennél jóval több, kevésbé ismert, igazi ritkaságszámba menő postatörténeti csemege is előkerült az elmúlt években, amelyek tarifálása és fel / megismerése forrás hiányában igazi kihívás.

Ezt a hiányosságot szeretné betölteni eme blog, melynek elsősorban edukatív jellegű írásaival, reményeim szerint a postatörténeti gyűjtemények új ismeretekkel és rendszerezettséggel gazdagodnak.