Az 1919. évi 10 filléres köztársasági címeres díjjegyes levelezőlap ritkán látható. Ha Hoffmann Jenő lelkes légiposta gyűjtőként nem használt volna fel több ilyen lapot is, akkor az egyik legnagyobb díjjegyes ritkaság lenne. Így is ha lehetőség adódik érdemes lecsapni rá és beszerezni, mert évente csak 1-2 ilyen lap cserél gazdát…
1898 Magyarország (elektrotíp kiadás), 10 krajcár névértékű borítékrajzú kiadás, vízjel I. A ív négy ívnegyedből állt, a gyártás 11 éve alatt összesen 6 különböző ívnegyedet használtak fel, ezeket A-F betűkkel jelöljük. Ez a bélyeg a D ívnegyed 13. bélyege, tehát D-13 a helyes jelölése.
A gépi bérmentesítés, melyet magyarul helytelenül francotyp bérmentesítésnek szokás nevezni, pedig a francotyp csak az egyik gyártó volt a sok közül, szállítólevélen nem gyakran fordul elő. A Bérczi D. Sándor kézimunka kereskedés francotyp (ez tényleg francotyp géppel készült bélyegzés) bélyegzése egyébként sem sűrűn látható. A másik képen Bérczi D. Sándor cégtáblája látható.
Van egy gyűjteményem a képen látható, a Siegel Aukció következő árveréséből szemlézett darabhoz hasonló borítékokból, de azok csak magyar borítékokat tartalmaznak. Ezeket később majd ide is felteszem. A gyűjteménybe csak olyan darabok kerülnek be, ahol a címzés sorai bele vannak komponálva a képbe.
Az itt látható darabon nem csak a címzés, de még a bélyeg is része a műalkotásnak – remek darab.
(A poszt nem szponzorált tartalom.)
A postatörténeti kutatás a detektívmunka egyik formája.
Ezen az első magyar inflációs regisztrált borítékon igazán a feladó címere az érdekes, mely rámutat arra, hogy társadalmi környezet néha izgalmasabb, mint a postatörténeti rész. Ha alaposan megnézi az ember, látható az Aranygyapjas Rend kitüntetése a címer körül. A rendnek összesen 31 magyar tagja volt, és az egyetlen, aki akkor még élt, Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa” volt…
(Nem vagyok címerszakértő, ezért ha tévedek, kérem írja meg a helyes választ.)
Magyarország, fehér számú arató, 10 filléres értéke margitszigeti hadi kiállítási felülnyomással. A bélyeg felső részén ritkán látható szegélyléc lenyomat.
Az 1898-s kiadású 20 krajcáros bélyegünk, I. vízjellel. Ez a kiadás magasnyomással készült ami angolul „Letterpress printing”, utalva a technológia elterjedt nyomdai felhasználására. Ennek a félrefordításából honosodott meg a könyvnyomás kifejezés a magyar nyelvben, mely így tehát a köznyelvben a magasnyomás szinonímája.
A magyar 1871. évi bélyegkiadás esetén a kismértékű elfogazás nem számít ritkaságnak. Viszont az ilyen extrém elfogazás, amikor 4 bélyeg is látszik egy bélyegen már igazi ritkaságszámba megy. Ez látható itt, ezen a kőnyomású V. tipusú 5 krajcáros bélyegen.
Az 1930-ban kiadott feláras magyar Szent Imre sor 8 + 2 filléres bélyege. Imre a magyar trón örököse volt, de egy vadászbalesetben fiatalon életét vesztette. Egyes források szerint nem is baleset történt…
A Szent Imre 8 + 2 filléres feláras alkalmi bélyeg ritka köznapi felhasználása szállítólevélen.
A szállítólevelek másik érdekessége, hogy a rajtuk szereplő bélyeg-kombinációk minden esetben köznapi felhasználásnak számítanak. Ennek az az oka, hogy a szállítólevelek a postán maradtak megőrzés céljából, így a rajta lévő bélyegeket nem kaphatta meg a címzett.
Az Első inflációs pénzromlás hatására a posta felülnyomta a 250 filléres bélyegeket 2000 Koronára, ez nyolcszázszoros felértékelést jelentett. Az itt látható nyolcastömb bal szélén papírfelhajlás miatt látványos elfogazás alakult ki.
Az előző képen látott 2000 korona felülnyomású hivatalos bélyeg, 1924-ben távolsági ajánlott borítékon felhasználva:
Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén