Egy csodálatos levél a magyar hiperinfláció idejéből, melynek célba érekzésekor az infláció már csak egy rossz emlék volt.
Ahogy azt talán mindenki ismeri a világ történelem legnagyobb áremelkedése Magyarországon volt, melyet II. avagy hiperinfláció néven szoktunk nevezni. A havi infláció megközelítette a 41.900 billió százalékot, közérthetőbben fogalmazva az árak ~15 óránként duplázódtak. Ennek az időszaknak a filatéliai vonatkozásai is egy különlegesen izgalmas és érdekes gyűjtési területet képeznek. A Hunfilex 2022 kiállításon is megcsodálhattuk több kiemelkedő gyűjteményt a korszakból, Robert Morgan, Ito Fumihisa és végül de nem utolsó sorban Florent Tricot gyűjtőtársaktól.
A minap a kezembe került egy rendkívül izgalmas bár kétségkívül filatelista küldemény a korszakból, melyet Pestszentlőrincről küldtek Saint Luciára. Érdekes tény hogy a szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz, és innen ered az elnevezése is. A küldemény címzettje Hector Gowans Reid ezredes, aki a Brit nyugat-indiák jeles filatelistájaként ismert, és ki saját bevallása szerint a Manhattan Projectben is részt vett.
A küldemény feladási dátuma 1945. július 11.-e, mely az úgynevezett 24. díjszabás időszakára esik, mikor is a külföldi levél díja 400.000 bpengő (azaz 400.000 billió pengő kiírva: 400 000 000 000 000 000 pengő) volt. A levélen számtalan akkor már forgalomból kivont bélyeg mellett megtalálható a még forgalomban lévő milpengős bélyegekből 31.400 milpengő értékű, de ez az összeg a pénzromlás miatt gyakorlati értékkel nem bírt, összesen csak 0,0314 bpengő értéket jelentettek. Valamint a billiós sorozat első két értéke az 1 és a 2 billiós bélyeg.
A Billiós vagy köznapi nevén Galambos sorozatról tudni illendő, hogy postatiszta bélyegként nagyon gyakori, mondhatni filléres értékű bélyeg, de valóban futott köznapi levélen rendkívül ritka és értékes bélyeg, a korszak egyik nagy ritkasága.
A 400.000 bpengő díjba tehát csak a két galambos bélyeg számolható, de hogy beleszámolták-e vagy sem, már sosem fog kiderülni. A díjlerovás egésze (400.000 bpengő) vagy legalábbis döntő hányada (399.997 bpengő) készpénzben került megfizetésre. A levél tehát így kezdte meg 42 napos utazását a Karib-térségbe, mely destináció minden korszak legritkábbja. Mikor a levél augusztus 22.-én megérkezett a címzetthez, a pengő és a hiperinfláció is csak egy rossz emlék volt, mert akkor már 22 napja használtuk a Forintot…
A cikk eredetije a Bélyegvilág c. folyóirat 2022 júniusi számában jelent meg.