Az 1919. évi 10 filléres köztársasági címeres díjjegyes levelezőlap ritkán látható. Ha Hoffmann Jenő lelkes légiposta gyűjtőként nem használt volna fel több ilyen lapot is, akkor az egyik legnagyobb díjjegyes ritkaság lenne. Így is ha lehetőség adódik érdemes lecsapni rá és beszerezni, mert évente csak 1-2 ilyen lap cserél gazdát…
1898 Magyarország (elektrotíp kiadás), 10 krajcár névértékű borítékrajzú kiadás, vízjel I. A ív négy ívnegyedből állt, a gyártás 11 éve alatt összesen 6 különböző ívnegyedet használtak fel, ezeket A-F betűkkel jelöljük. Ez a bélyeg a D ívnegyed 13. bélyege, tehát D-13 a helyes jelölése.
A gépi bérmentesítés, melyet magyarul helytelenül francotyp bérmentesítésnek szokás nevezni, pedig a francotyp csak az egyik gyártó volt a sok közül, szállítólevélen nem gyakran fordul elő. A Bérczi D. Sándor kézimunka kereskedés francotyp (ez tényleg francotyp géppel készült bélyegzés) bélyegzése egyébként sem sűrűn látható. A másik képen Bérczi D. Sándor cégtáblája látható.
A postatörténeti kutatás a detektívmunka egyik formája.
Ezen az első magyar inflációs regisztrált borítékon igazán a feladó címere az érdekes, mely rámutat arra, hogy társadalmi környezet néha izgalmasabb, mint a postatörténeti rész. Ha alaposan megnézi az ember, látható az Aranygyapjas Rend kitüntetése a címer körül. A rendnek összesen 31 magyar tagja volt, és az egyetlen, aki akkor még élt, Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa” volt…
(Nem vagyok címerszakértő, ezért ha tévedek, kérem írja meg a helyes választ.)
Magyarország, fehér számú arató, 10 filléres értéke margitszigeti hadi kiállítási felülnyomással. A bélyeg felső részén ritkán látható szegélyléc lenyomat.
Az 1898-s kiadású 20 krajcáros bélyegünk, I. vízjellel. Ez a kiadás magasnyomással készült ami angolul „Letterpress printing”, utalva a technológia elterjedt nyomdai felhasználására. Ennek a félrefordításából honosodott meg a könyvnyomás kifejezés a magyar nyelvben, mely így tehát a köznyelvben a magasnyomás szinonímája.
Az 1930-ban kiadott feláras magyar Szent Imre sor 8 + 2 filléres bélyege. Imre a magyar trón örököse volt, de egy vadászbalesetben fiatalon életét vesztette. Egyes források szerint nem is baleset történt…
A Szent Imre 8 + 2 filléres feláras alkalmi bélyeg ritka köznapi felhasználása szállítólevélen.
A szállítólevelek másik érdekessége, hogy a rajtuk szereplő bélyeg-kombinációk minden esetben köznapi felhasználásnak számítanak. Ennek az az oka, hogy a szállítólevelek a postán maradtak megőrzés céljából, így a rajta lévő bélyegeket nem kaphatta meg a címzett.
Az Első inflációs pénzromlás hatására a posta felülnyomta a 250 filléres bélyegeket 2000 Koronára, ez nyolcszázszoros felértékelést jelentett. Az itt látható nyolcastömb bal szélén papírfelhajlás miatt látványos elfogazás alakult ki.
Az előző képen látott 2000 korona felülnyomású hivatalos bélyeg, 1924-ben távolsági ajánlott borítékon felhasználva:
A csomagpostánál ugyanúgy, mint a levélpostánál a súlyfokozat egyenesen arányos a küldemények ritkaságával. Tehát általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a súly annál ritkább a filatéliai objektum.
Ez a szállítólevél egy 6.4 kg súlyú belföldi csomaghoz tartozott, így nem számít különösebben ritkának, az igazán érdekes belföldi csomagok ebben az időszakban 10 kg felett kezdődnek.
IV. Károly volt az utolsó magyar király. Az 1916. december 30.án esedékes koronázási ünnepségre készült bélyegsorozat munkálatai nem haladtak megfelelően.
A kapkokodás egyik eredménye a korszak sztenderdjeitől elmaradt minőségű kivitelezés, valamint hogy a 10 és 15 filléres értékek színét összecserélték. Eredetileg a 10 fillér lenne a piros és a 15 fillér lila színű. Az itt látható fogazatlan párok sárgásbarna vízjel nélküli papírra készült próbanyomatok.
Érdekesség hogy Károly a magyar trónra IV. Károlyként lépett, de eközben I. Károly néven lett osztrák császár, és III. Károly néven horvát király.
Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén