A cikk a Bélyegvilág c. folyóirat 2022 márciusi számában jelent meg.
A postatörténeti gyűjtés savát-borsát mindig a ritkaságok adják, a megfejtésre váró küldemények és tarifák, lelkes postatörténeti gyűjtőként jómagam is ezeket keresem, kutatom. Így lettem figyelmes egy Németországba menő ajánlott küldemény címzésére, melyen a következő felirat volt olvasható: “Kedvezményes tarifájú könyv”, mely kedvezményes tarifáról korábban nem hallottam. A kutatás eredményeképpen a kérdésre az 1924. augusztus 28-án Stockholmban kelt egyetemes postaszerződésben és a hozzá kapcsolódó postai rendeletekben találtam meg a választ. Engedjék meg a Gyűjtőtársak, hogy megismertessem Önöket a könyvtarifával!
Könyvtarifával 1925. október 1-től (PTRT 1925 / 38) kezdve kizárólag külföldre lehetett feladni küldeményeket igen szigorú megkötések mellett.A küldemény tartalma lehetett:
- közvetlen a hírlapkiadó hivatalok által feladott hírlapok,
- tudományos és irodalmi társaságok által egymásnak küldött tudományos művek, illetve
- könyvkiadók által kiadott fűzött vagy bekötött könyvek (kivéve bármely reklámot).
A kedvezményezett országok köre a három kategóriában eltérő volt, de mi most csak a könyvtarifával foglalkozunk részletesen, melynek címzetti köre a rendelet megjelenésekor az alábbi országok lehettek: Argentína, Ausztria, Belgium, Cseh-Szlovákország, Franciaország, Lettország, Németország, Portugália, Paraguay és Uruguay.
A küldeményben csak a kiadóvállalat saját kiadásában megjelent könyvek teljesen új, használatlan példányát lehetett elhelyezni. Például “a Franklin-Társulat csak olyan könyvküldeményt küldhet fenti díjkedvezmény mellett, amely saját kiadásában jelent meg s ez a könyv címoldalának alján [vagy a könyv hátlapján] fel van tüntetve”.
A rendelet kihirdetésekor érvényes tarifa:
- 50 grammonként 400 Korona,
- ettől megkülönböztetett díj volt használatban az Olaszországba menő, a könyvkiadók által közvetlenül feladott könyvtarifás küldeményekre vonatkozóan, mely díj 50 grammonként 600 Korona volt.
Azonban nem csak a küldemény tartalmára és a címzett országra vonatkoztak korlátozások. További megszorítás volt a feladót illetően is: a tarifát csak olyan könyvkiadó vállalat vagy annak fiókja vehette igénybe, ami az illető postahivatal illetékességi területén volt.
A határozat alapján tehát léteztek Korona inflációs küldemények, noha sajnos ilyennel eddig még nem volt szerencsém találkozni.
A kedvezményes díjszabás a postaegyezmény alapján mindig az aktuális külföldi nyomtatvány tarifának az 50%-a volt, a későbbiekben azzal együtt változott.
Mint ahogy azt a bevezetéséről szóló rendeletben olvashatjuk, könyv fajtájú küldeményeket kezdetben mindösszesen 11 országba lehetett küldeni. A nyomtatványokkal megegyező módon bármely kiegészítő szolgáltatást igénybe lehetett venni (ajánlás, express, légiposta stb) a könyvküldemények esetében is. A kedvezményezett országok köre az idők során többször módosult: először bővült, majd a háború kitörése után szűkült. A PTRT 1926 / 61. száma már 26 kedvezményezett országot sorol fel (például a viszonylag belátható távolságra lévő Görögország vagy Saarvidék mellett olyan távoli egzotikus államokat is, mint Elefántcsontpart vagy a Somálai partvidék). A jelenleg ismert utolsó bővülés a Balti-tenger partján fekvő Danzig csatlakozása 1930. május 15-én (PTRT 1930 / 20.).
Az 1927. január 1-től, a Pengő bevezetésétől érvényes díjszabás az ekkor már 25 társult országot számláló címzetti körbe:
- 50 grammonként 3 fillérre módosult,
- Olaszországba pedig továbbra is a többi címzettől eltérő módon, 50 grammonként 4 fillér volt a tarifa.
A kedvezményes külföldi könyvtarifa tehát a mindenkori külföldi nyomtatvány díjszabásához volt kötve és azzal együtt változott, illetve az aktuális háborús helyzet alapján a kedvezményezett országok köre is szűkült. Ebből következik, hogy érintette az 1941. szeptember 15-től érvényes nyomtatvány tarifa változás is, mely során a következő díjszabás lépett életbe:
- Németországba, Cseh-Morva Védnökségbe, Lengyelországba (Főkormányzóságba), Horvátországba 50 grammonként 6 fillér,
- egyéb külföldre 50 grammonként 8 fillér.
Egyéb külföldre küldött kedvezményes tarifájú küldemény címzettje ekkor már az összes UPU (Universal Postal Union, azaz Egyetemes Postaegyesület) tagország lehetett.
A belföldi könyvtarifa bevezetésének dátumát sajnos nem találtam meg, a legkorábbi, amit leltem, 1941 augusztusából.
| 100g-ig | 4f |
| 250g-ig | 8f |
| 500g-ig | 12f |
| 1000g-ig | 16f |
| 2000g-ig | 32f |
| 3000g-ig | 48f |
A tarifa 1943. július 1-től (PTRT 1943 /32.) változott a következők szerint:
| 100g-ig | 6f |
| 250g-ig | 10f |
| 500g-ig | 16f |
| 1000g-ig | 24f |
| 2000g-ig | 40f |
| 3000g-ig | 60f |
1945. július 2-től kezdődően a kedvezményes könyvtarifa hivatalosan is megszűnik, annak kiváltásáról a PTRT 1945 / 6. szám rendekezik: “E küldeményekre a jövőben a nyomtatvány díjak érvényesek.” A Forint bevezetésekor a könyvtarifa történetében is új fejezet kezdődött, és bár az 1945-ös megszüntetés után újraindult, kizárólag belföldi forgalomban volt használható.
