Egy barátom volt olyan nagyvonalú, hogy csinált egy képet a gyűjteménye egyik ékességéről, így be tudom mutatni a fordított Madonnát, ami az egyik legnagyobb magyar bélyegritkaság.
Kevesebb, mint 20 példányban ismert rendkívül látványos tévnyomat. Tehát világviszonylatban is az egyik legritkább és leglátványosabb tévnyomata a filatéliának. Jelenlegi pár tízezer eurós piaci ára véleményem szerint még nem tükrözi a valódi ritkaságát.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság győzelmi bélyege elbukott mint bélyeg, hiszen a magyar csapatnak sem sikerült nyernie. A magyarok biztosak voltak a győzelemben (a németek elleni korábbi eredményeik függvényében), így 2 millió bélyeg készült a győzelem megünneplésére. 1954. július 4-én minden remény elveszett, és elrendelték az összes bélyeg megsemmisítését. Néhány ívet elloptak azon az éjszakán, így a kiadás túlélte a pusztítást, és az európai filatélia ritkaságaként újjászületett. Egy szoló bélyeg ára jelenleg 2000 euró körül mozog.
Az 1919. évi 10 filléres köztársasági címeres díjjegyes levelezőlap ritkán látható. Ha Hoffmann Jenő lelkes légiposta gyűjtőként nem használt volna fel több ilyen lapot is, akkor az egyik legnagyobb díjjegyes ritkaság lenne. Így is ha lehetőség adódik érdemes lecsapni rá és beszerezni, mert évente csak 1-2 ilyen lap cserél gazdát…
Magyarország, fehér számú arató, 10 filléres értéke margitszigeti hadi kiállítási felülnyomással. A bélyeg felső részén ritkán látható szegélyléc lenyomat.
A magyar 1871. évi bélyegkiadás esetén a kismértékű elfogazás nem számít ritkaságnak. Viszont az ilyen extrém elfogazás, amikor 4 bélyeg is látszik egy bélyegen már igazi ritkaságszámba megy. Ez látható itt, ezen a kőnyomású V. tipusú 5 krajcáros bélyegen.
A magyar 102 filléres táviratlap a magyar díjjegyes gyűjtés, és postatörténet nagy ritkasága. Összesen kevesebb mint 20 darabot ismerünk, beleszámítva a hasznélt és használatlan példányokat is.
Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén